Függőkert
Lapszámok megjelentetése

A szerkesztők -  akik  a magyar orientalisztika fiatal kutatói -  így fogalmazták meg gondolataikat a lapról, és fejezték ki köszönetüket azoknak, akik támogatást nyújtottak a kötet megjelenéséhez: 

  "A magyar orientalisztika – keletkutatás – nagy hagyományokkal bír.  Heterogén tudományterület, amely magán hordozza történeti fejlődésének minden jegyét. Míg az európai orientalisztika a 19. században elsősorban a birodalmi érdekek mentén fejlődött, magyar változatát főleg a nemzeti azonosságkeresés inspirálta. Később azonban, személyes életpályák révén, a magyar történelemmel közvetlen kapcsolatban nem álló területek is figyelmet kaptak, s ma már lényegében az összes orientalista tudomány képviselteti magát itthon. E szerteágazó kutatási irányok újabb eredményeiből kínál kötetünk szerény válogatást. 

De mi is az a keletkutatás? Beszélhetünk-e sajátosan magyar szemléletről? Eredetileg az orientalisztika a gyarmatosító szándékoknak megfelelően magába fogta mindazon területeket, amelyek Európától keletre estek: a Közel-Kelettől Japánig, Indiától az iszlám világ északi határvidékéig. Mára azonban ezek a keretek fellazultak, az egyes részterületek önállósodtak vagy erősen a társtudományokhoz közeledtek. Magyarország ebből a szempontból valamelyest kivételt képez, amennyiben nagyon fontosak a „nemzeti tudományokhoz” tartozó kutatási irányok. A szakma művelőinek viszonylag csekély száma sem engedné meg a teljes körű specializációt.


Kötetünk egy sorozat második darabja, melyben ismét közelebb kerültünk kitűzött céljainkhoz.
A magyar orientalisztikának szinte minden ága képviselteti magát benne, nemcsak földrajzi értelemben, hanem a társtudományok – történelem, irodalom, néprajz, művészettörténet, nyelvészet – szempontjából is. Mivel az eredeti forrásszöveg az, ami igazán bepillantást nyújthat egy-egy kultúrába, fontosnak tartjuk a „keleti” klasszikusok – jelen kötetünkben például a japán Macuo Basó, az arab Ibn al-Muqaffac vagy a török İbrahim Şinasi – munkáinak magyar nyelvű közzétételét.

Az orientalisztika elsősorban nemzetközi tudomány, s a publikációk döntő többsége világnyelveken lát napvilágot, hazákban azonban a 19. századtól kezdve komoly hagyományai vannak a kutatási eredmények magyar nyelvű közzétételének.

Úgy véljük, e folytonosság fenntartása mindannyiunk közös feladata; munkánkkal ehhez szeretnénk hozzájárulni.
 
Köszönettel tartozunk mindazoknak, akik segítségükkel hozzájárultak a kötet megjelenéséhez, közülük is leginkább Bart Dánielnek, Dr. Feith Zoltánnak és Dr. Birtalan Ágnesnek."

A szerkesztők -  Csirkés Ferenc, Csorba György, Sudár Balázs, Takács Zoltán Bálint